Újabb határidő előtt állnak a civil szervezetek: 2016. március 15.

2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény, vagyis az új polgári törvénykönyv, mely kihatással van a civil szervezetek működésére is. Számos új, a korábbi szabályoktól eltérő rendelkezést tartalmaz, melynek alkalmazása mindenkire, így a civil szervezetekre is kötelező.

Minden civil szervezet (pl.: egyesület, alapítvány) köteles az új jogszabályoknak megfelelni, létesítő okiratát és működési rendjét az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani. Erre a

A létesítő okirat nagy valószínűséggel módosításra szorul, ha a létesítő okirat nem tartalmazza például

-          az (első) vezető tisztségviselők adatait

-          a civil szervezet részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat (pl.: tagdíj), azok rendelkezésre bocsátásának idejét és módját

-          az előírt szabályokkal, a civil szervezet céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, az eljárás szabályait, vagy azok mellőzését.

-          Tagság illetve a civil szervezet megszűnésének új Ptk. szerinti eseteit

-          Vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenség szabályait

-          Döntéshozó szerv összehívásának új Ptk. rendelkezésekkel összhangban lévő szabályait

-          Tagok szavazati joga gyakorlásának új szabályok szerinti feltételeit

Az új Ptk. rendelkezései alapján továbbá nem tartalmazhatja a létesítő okirat, hogy a döntéshozó vagy ügyvezető szerv gyűlésén, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt!

A fenti felsorolás nem teljes, a létesítő okirat átvizsgálására jogi szakember segítségének igénybevétele javasolt, aki arról is tájékoztatást tud adni, hogy a létesítő okirat mellett milyen további dokumentumok bírósági benyújtása lehet szükséges.

Amennyiben a létesítő okirat módosításra szorul, eddig az időpontig köteles minden civil szervezet a döntéshozó szerv gyűlését megtartani, és az új Ptk rendelkezéseinek is megfelelő létesítő okirat elfogadásáról dönteni.

-----------------------------------------------------

Fontos határidő a KFT-k számára: 2016. március 15.

A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény, vagyis az új polgári törvénykönyv újraszabályozta a gazdasági társaságok működését is.

Az új Ptk. hatályba lépése óta sorra érkeztek el a határidők a különbözőgazdasági társaságok számára, hogy működésüket megfeleltessék az új szabályoknak. Mára valamennyi betéti társaság, közkereseti társaság és szövetkezet az új Ptk. hatálya alatt köteles működni, 2016-ban pedig a korlátolt felelősségű társaságokon és a részvénytársaságokon a sor, hogy létesítő okiratukat felülvizsgálják, és, amennyiben szükséges, módosítsák az a Ptk rendelkezéseinek megfelelően.

3.000.000 Ft törzstőke minimum

A Kft-k számára a legfontosabb változás, hogy a törzstőke minimális mértéke 3.000.000 Ft, a korábbi 500.000 Ft helyett.

Amellett tehát, hogy minden korlátolt felelősségű társaság köteles a létesítő okiratát az új Ptk. szabályai alapján felülvizsgálni, azok a Kft-k, amelyek törzstőkéje 3.000.000 Ft alatti, kötelesek a törzstőkéjüket megemelni, vagy más jogi megoldást választani.

Fontos hangsúlyozni, hogy a törzstőke megemelhető bármekkora 3.000.000 Ft fölötti összegre is.

A tőkeemelés megvalósulhat úgy, hogy a meglévő tagok bocsátanak további vagyont a társaság rendelkezésére, de megtörténhet új tag(ok ) bevonásával is.

A tőkeemelés pénzügyi vagy más feltételei nem biztos, hogy minden Kft. számára adottak. Ilyen esetben más lehetőségek is rendelkezésre állnak:

Átalakulással olyan más társasági formává (Pl.: Bt.) alakulhat át a Kft, amely esetében a Ptk. nem szabja meg a törzstőke minimális mértékét. Természetesen az átalakulást több szempont szerint meg kell vizsgálni figyelemmel kell például lenni az új társasági formára vonatkozó egyéb szabályokra (pl: tagok helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért.) is.

Lehetőség van más gazdasági társasággal történő egyesülésre is, ebben az esetben elengedhetetlen előzetesen könyvelővel konzultálni, akinek közreműködése az egyesülési eljárás során is nagyon fontos.

Végső esetben megoldás lehet a társaság végelszámolása. Ez elsősorban akkor javasolt, ha a Kft. nem fizetésképtelen, de a jövőben tényeleges tevékenységet nem kíván folytatni. E döntés meghozatala előtt is érdemes és ügyvéddel egyeztetni.

Illetékmentes az eljárás Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Amennyiben más változás bejegyzését is kéri a társaság (pl: székhelyváltozás, ügyvezető váltás stb.), úgy az annak megfelelő illetéket és közzétételi költségtérítést meg kell fizetni.

-----------------------------------------------------

Kikerülhet a zártkerti ingatlana a földforgalmi törvényhatálya alól

Az új földtörvényhatályba lépésével jelentősen megnehezült a termőföldnek minősülő ingatlanok tulajdonának átruházása. A törvény korlátozza a megszerezhető maximális földterületnagyságot, meghatározza, hogy ki, milyen feltételek mellett szerezhet földet, és főszabály szerint egy hosszadalmas engedélyezési eljáráshoz köti a tulajdon átruházását.

A földtörvény szerint mezőgazdasági hasznosítású földnek minősül a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a tanyára is a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Sokan nem is gondolnák, de a jelenleg hatályos szabályok szerint minden zártkerti besorolású ingatlan a földtörvény hatálya alá tartozik. Sok kiskertként, nyaralóként hasznosított, de még számos lakás céljára szolgáló ingatlan besorolása is zártkert, így viszont éppolyan szigorú szabályok szerint lehet az értékesíteni, mintha mezőgazdasági ingatlan, például szántó lenne.

2015. május 2-án azonban hatályba lépett egy olyan törvénymódosítás, mely lehetőséget biztosít a zártkerti ingatlan tulajdonosoknak, hogy ingatlanjukat kivonják a földtörvény hatálya alól.

Ehhez nem kell mást tenni, mint egy kérelmet benyújtani az illetéke földhivatal részére. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, a kérelemhez mellékelni kell valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is.

A kérelem benyújtásának határideje 2016. december 31-e, ezért érdemes még időben megtenni a szükséges lépéseket.

-----------------------------------------------------

A gyerekek illetékmentes vagyonszerzésének bevezetése után, 2014. január 1-től illetékmentessé válnak a házastársak közötti vagyonmozgások. Ha át akarja iratni lakását, házát feleségére, férjére, gyermekére rendezni kívánja a családi vagyoni, örökösödési viszonyokat, most érdemes!

Ingatlan adásvétel, ajándékozás ügyvédi munkadíja: szerződéssel érintett ingatlan(rész) értékének 0,5%+ÁFA (min. bruttó 50.000.-Ft). 25 millió feletti ingatlannál egyedi kedvezmény kérhető!

-----------------------------------------------------

Módosult a munka törvénykönyve - 2013.07.22.

Munka Törvénykönyvét (Mt.) az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) módosította. Az új Mt. 2012. július 1-i hatálybalépése óta ez volt az első módosítás.

Lényege, hogy havibéreseknél az egy órára járó alapbér kiszámítását a törvény a 174-es átalányosztó helyett az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok száma szerint rendeli kiszámítani. A másik fontos változás, hogy a távollétre járó díjazás szempontjából nem lesz jelentősége, hogy a távollét idejére volt-e munkaidő-beosztása a munkavállalónak.

A módosítás nemcsak a távolléti díjjal kapcsolatos szabályokat, hanem az Mt. több egyéb rendelkezését is érinti.

-----------------------------------------------------

Vezető tisztségviselő felelőssége a jövőben -  2013.07.07

Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt. Változás lesz többek között, hogy a volt cégvezető kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .

A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy - az adós nevében - a felszámoló is kérheti a bíróságtól.

A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási - vagy kényszertörlési - eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította. További feltétel, hogy az illető a fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Az eltiltás alatt álló személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. Az eltiltás öt évre szól.

-----------------------------------------------------

Hatályba lépett az új Btk. - 2013.07.01.

Hatályba lépett a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.

Az új. korábbinál több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv egyes bűncselekményeknél 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát, szigorított egyes büntetési tételeket, bevezetett új büntetési nemeket, például az elzárást, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszerzést és a gazdasági csalást, megszűntek a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok és szigorodott az ittas vezetés szabályozása is.

A kódex, - elődjéhez hasonlóan - úgy rendelkezik, hogy a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni. Az időbeli hatálynak ez a szabályozása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2013. június 30-án elkövetett lopás esetén még a régi, míg a 2013. július 1-jén elkövetett lopás esetén már az új Btk. kerül alkalmazásra. A jogalkalmazók (pl.: bírók, ügyvédek) az új törvény hatálybalépése ellenére még hosszú ideig fogják alkalmazni a régi törvénykönyvet.

-----------------------------------------------------

Az ötödik Alaptörvény módosítás - 2013.06.14.

A brüsszeli kritikákra adott válaszul módosítja a kormány az Alaptörvényt, közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A két fő változtatás egyike, hogy hatályon kívül helyezik a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. "A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel, törvényi szinten fogják kezelni", közölte a KIM.

Szintén kikerül az alaptörvényből, hogy ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak, például az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság valamelyik jövőbeni határozata miatt, akkor a pénzt új adó kiszabásával finanszírozhatja az állam. Ezt a kérdést a jövőben törvényi szinten szabályoznák a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben, melynek módosítását  szintén benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, írta a KIM.

Az Európai Bizottság által felvetett harmadik kérdésben, a politikai reklámok ügyében a KIM közlése szerint még folyik a konzultáció.

-----------------------------------------------------

Új Polgári Törvénykönyv - 2013.02.26.

2014. március 15-től hatályba léphet az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miután Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex.

A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az elfogadott Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.


Dr. Mosolygó Sára Ügyvédi Iroda
Cím: 1054 Budapest, Zoltán u 8. II /2.
tel: +36 (1) 302-3120
mobil: +36 (30) 6069-349
e-mail: mosolygo.sara@drmosolygo.hu

Andalúz kereskedelmi és a Spanyol kereskedelmi kamara által ajánlott Ügyvédi Iroda.
A honlapon megjelenő tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak.
A honlapot Dr. Mosolygó Sára ügyvéd (kamarai regisztrációs szám: 17297) tartja fenn.