Amire minden szerződéskötéshez szüksége van az ügyvédnek:
- Felek okmányaira: személy-, lakcím-, adókártya, mely alapján a felek azonosítása történik.
- Cég esetén cégkivonat, aláírás minta ügyvezető okmányai
- Ingatlan helyrajzi száma
- Felek megállapodásai:
vételár összege, megfizetés módja, ütemezés,
banki hitel esetén bank megnevezése, akitől a hitelt felveszi az ügyfél
ingatlan birtokbaadásának (kulcsátadás) ideje
ingatlanban maradó tartozékok
egyéb megállapodások
- Energetikai tanúsítványra is szükség van lakóingatlanok esetében
A Feleknek a szerződéskötésen vagy személyesen vagy meghatalmazott útján jelen kell lennie, esetleg távazonosítás útján is aláírhatnak, ha a személyes jelenlétük nem megoldható, ehhez SKYPE hozzáféréssel kell rendelkezniük.
Az ügyvédet az általános gyakorlat szerint az adásvételi szerződések esetén a vevő választja és ő is viseli a szerződéskötés költségeit, ami áll az ügyvédi munkadíjból, a földhivatali díjból (ingatlanonként és eljárásonként 6.600 Ft) és a tulajdoni lap lekérés díjából. Az eladót akkor terhelheti költség, ha az ingatlan nem tehermentes.
Nagyon gyakran merül fel ingatlanértékesítés vagy vétel esetén, hogy milyen adót, illetéket kell fizetni. Ha eladásra kerül egy ingatlan, akkor merül fel az adó, konkrétan az SZJA (személyi jövedelemadó) fizetés kötelezettségének kérdése. A legjobb, ha 5 éve már tulajdonoljuk az ingatlant, ami eladásra kerül, mert akkor nem lesz adó. Ha a vásárláshoz képest 5 éven belül eladjuk a lakást, házat TÖBBÉRT, mint amennyiért vásároltuk, akkor viszont jövedelem keletkezik és adót kell fizetned. A jövedelem pontos kiszámításához figyelembe kell venni, hogy mennyiért vettük, mennyiért adjuk el és a költségeinket is elszámolhatjuk. A NAV oldalán van egy kalkulátor, ami segít az összeg kiszámításában: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/kalkulatorok/ing_kalk
Illetéket, teljes nevén vagyonszerzési illetéket pedig akkor kell fizetni, ha ingatlant vásárolunk. Az illeték mértéke a vételár 4%-a. Vannak kedvezmények, ezek közül a legáltalánosabb, ami szerint, a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 évben, vagy az azt követő 1 éven belül eladja, akkor az illeték alapja a két lakás értékének a különbözete. Vagyis eladom a lakásom 50M-rt, és veszek egy másikat 60M-rt, akkor a különbség 10M Ft alapján fizetem a 4% illetéket, nem a 60M-s vételár után.
Ingatlant vásárolni lehetséges úgyis, hogy az ingatlanon valamilyen teher van. Jellemzően ez egy jelzálogjog, végrehajtási jog, ami egy tartozást jelent. Ilyenkor a vevő által fizetendő vételárból úgy tehermentesítjük az ingatlant, hogy a teher pontos összegét kikérjük a jogosult banktól, végrehajtótól és a vevő közvetlenül teljesít kifizetést ez alapján a nyilatkozat alapján a jogosultnak. Így biztosak lehetünk benne, hogy a tehermentesítés megtörténik és a fennmaradó vételárat nyugodtan utalhatja a vevő az eladónak.
S végül beszéljünk a foglaló és előleg különbségéről. Az előleg egy sima vételár rész, ami ha nem teljesül a szerződés visszajár a vevőnek. A foglaló ezzel szemben egy szerződési biztosíték, az elköteleződés jele, jellemzően a vételár 10%-ban szokták meghatározni. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Viszont ha a szerződés meghiúsul valamelyik félnek felróhatóan, akkor a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.